Nehéz évet hoz a klímaváltozás, és a magyarok szerint ezen most nem segít semmilyen technológia
Nincs meg a kétharmados többség, de így is elég sokan gondolják, hogy az új évben az eddiginél jobban megérezzük majd a globális felmelegedés hatásait.
Nincs meg a kétharmados többség, de így is elég sokan gondolják, hogy az új évben az eddiginél jobban megérezzük majd a globális felmelegedés hatásait.
Kína azt állítja, Senhszi tartományban a hálózatra kapcsolta a világ első, „természetes közvetlen hűtési” rendszerrel felszerelt szénerőművét. Az állami tulajdonú China Global Television Network beszámolója szerint mindez áttörést jelenthet a kínai erőművek hűtési technológiájában.
Bár alig felismerhető, képünkön egy németországi sípálya látható.
A Make Sunsets nevű amerikai cég szerint megoldást jelenthet a Föld lehűtésére, ha ként permetezünk a légkörbe, a tudósok azonban gyanakvóan méregetik az elképzelést – és a céget is.
Jelentős visszaesést tapasztaltak a Hudson-öböl térségében élő jegesmedvék számában.
A Bükkábrányi Energiapark által vezetett projekt keretében Magyarországra érkezett az első ipari méretű elektrolizáló berendezés. A hidrogént napenergia felhasználásával is előállítani képes technológia egyedi és különleges hazánkban.
A tervezett 2028 helyett leghamarabb csak 2030-ban kezdheti meg a működését a Bill Gates cége által megálmodott atomerőmű. Ennek oka, hogy a működéshez szükséges üzemanyagot csak Oroszországból lehetne időre beszerezni.
Nagyjából 6 millió tó vízszintjét figyeli majd 10–11 naponta a NASA új műholdja, a SWOT, de a folyókra és az óceáni áramlatok változására is rálát.
A globális felmelegedés következtében már télen is szaporodik Dél-Európában a veszélyes betegségeket terjesztő ázsiai tigrisszúnyog.
Egyénileg is tudunk tenni a klímaváltozás ellen, de az államot is tettekre kell sarkallni, és közösen kialakítani olyan kereteket, amik révén a környezettudatos választás lesz a legolcsóbb és a leglogikusabb – mondja Bart István klímapolitikai szakértő a fenntarthatósággal foglalkozó TEDx-videósorozatunk záró epizódjában..
Az Országos Meteorológiai Szolgálat szerint 1 Celsius-fokkal volt melegebb a mostani november, mint az 1991-2020-as évek átlaga.
A globális felmelegedés miatt olvadó gleccserekben rengeteg az ismeretlen baktérium és vírus. Olyan sok van belőlük, hogy – a statisztikai valószínűség szerint – egy részük biztosan veszélyes az egészségünkre.
Mostantól bárki kitöltheti azt a tesztet, amellyel 611 középiskolás csapat birkózott meg a Magyar Tudományos Akadémia Alumni Programjában szervezett, októberben indult tanulmányi versenyen.
A klímaváltozás miatt évtizedenként átlagosan két-három nappal korábban költenek a madarak – derül ki az Ökológiai Kutatóközpont és a Milánói Egyetem közös kutatásából, amelyben az ökológusok csaknem 700 madárfaj költési adatait elemezték.
Hiába állapodtak meg a COP27 résztvevői, hogy kárpótolják a felmelegedés által leginkább sújtott államokat a veszteségeikért, a káros gázok kibocsátásának fokozottabb csökkentését elhalasztották. Pedig ha utóbbi elmarad, a károk finanszírozhatatlanná nőnek. Miért felemás az idei klímacsúcs végeredménye? Miben tért el gyökeresen a kongresszus a korábbiaktól? Mi vetett árnyékot a magyar részvételre? A tárgyalások egyik szereplője segítségével pillantunk be a klímacsúcs kulisszái mögé.
A kutatók szerint a Grönland felett zajló légköri folyamatok is nagymértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy a tengerek szintje megemelkedjen.
Színes, informatív és igazán sokoldalú a Bloomberg gondozásában futó Data Dash oldal, amely a vitathatatlan klímaváltozásról mutat különböző szempontok szerint összegyűjtött adatokat, amelyek között interaktívan szemlélődhetünk.
A francia kutatók a szibériai fagyott talajból emeltek ki több olyan mintát is, amelyekben új vírusokat találtak.
Svédország már 2020-ra átlépte a párizsi klímacsúcs 1,5 celsius-fokos hőmérséklet emelkedését: országosan 1,9 fokkal emelkedett a hőmérséklet 1991 és 2020 között.
Nyolcvanszorosára emelkedett a klímaváltozás miatt azoknak a heves esőzéseknek a kockázata, amelyek következtében a közelmúltban pusztító árvizek sújtották Nigériát, Nigert és Csádot – derült ki nemzetközi klímaszakértők egy csoportjának új tanulmányából.